1. Gyermekdalok - Orgona ága 
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
3. Kovács Kati - Úgy szeretném meghálálni 3:21 [1991]
Szakcsi Lakatos Béla
| Teljes név: | Szakcsi Lakatos Béla |
|---|---|
| Együttes: | Cserháti Zsuzsa, Dánielfy Gergő, Emilio, Katona Klári, Siménfalvy Ágota, Szabó P. Szilveszter, Szentivánéji álom (musical), Szinetár Dóra, Vári Éva, |
| Hangszer, szerep: | Keressük! |
| Szerző: | Szövegíró, Zeneszerző |
Megtekintve: Ma 3, összesen 7502 alkalommal
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Szakcsi Lakatos Béla (Budapest, 1943. július 8.)
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és
Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző,
érdemes művész.
Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni.
Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult.
Még a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult,
amikor már fesztiválokon olyan neves magyar zenészekkel
játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek
Lakatos Géza.
Később Kovács Andor gitáros együttesében tűnt fel.
Az 1960-as évek közepétől saját zenekaraival is bemutatkozott.
LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első
díjat kapott, majd 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon Pege
Aladár kvartettjével második díjat nyertek.
Ez utóbbi indította el nemzetközi karrierjét, amelynek csúcsát a
Special EFX-el készített lemezek, illetve a nyolcvanas-kilencvenes
évek fordulóján a GRP kiadónál megjelent négy szólóalbuma jelenti.
Zenészpartnerei közt találhatjuk többek között Bob Mintzert, John
Patituccit, Jack DeJohnette-et, Dave Wecklt és Frank Zappát.
1972-től a Rákfogó együttes, majd 1980-tól a Saturnus együttes
tagjaként Szakcsi fontos szerepet játszott a fúziós zene hazai
elterjesztésében.
Az 1970-es évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán.
A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával
is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első
cigány musicaljét, amelyet az Egyszer egy cigánylány, majd a
Cigánykerék követett.
1988-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatta be a Rock
Színház A bestia című művét.
2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány
jazz műfajteremtő darabjának tekinthető.
Életműve elismeréseként 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
2006-ban Prima díj elismerésben részesült.
Az utóbbi időben behatóan foglalkozott Kurtág György és Ligeti
György műveivel. Szakcsi Lakatos Béla továbbra is elhivatottan
kutatja a lehetőséget, hogy az eddig elkülönülő zenei műfajokból
közös nyelvet teremtsen.
2008-ban mutatták be a Kerényi Miklós Gáborral (librettó) és Müller
Péter Sziámival (dalszöveg) közösen írt, Szentivánéji álom című új
musicaljét.
A Shakespeare történetén alapuló darab a világzene szinte minden
műfaját felvonultatja, ezért Szakcsinak az új közös zenei nyelv
megteremtését célzó törekvésének megfelelően a worldmusical műfaji
meghatározást kapta.
A Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott ősbemutató után a Budapesti
Operettszínház repertoárján szerepelt nagy sikerrel.
Koncertjeire a jazz és a kortárs improvizáció ötvözése jellemző.
Ezzel túllépi a megszokott kereteket, a klasszikus- és kortárs zenére,
a népzenére, valamint a jazz-re egyaránt reagáló, progresszív előadást
hozva létre. Szóló improvizációs koncertjei, valamint legújabb, Climate
Change nevű együttese (Szakcsi – zongora, Dresch Mihály – szaxofon,
furulya, Szandai Mátyás – bőgő, Balázs Elemér – dob) egyaránt jó példa
erre.
2010-ben Hazám-díj elismerésben részesült.
További díjai:
Magyar Kultúra Követe Cím (2010), A Nemzet Művésze (2014).
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és
Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző,
érdemes művész.
Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni.
Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult.
Még a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult,
amikor már fesztiválokon olyan neves magyar zenészekkel
játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek
Lakatos Géza.
Később Kovács Andor gitáros együttesében tűnt fel.
Az 1960-as évek közepétől saját zenekaraival is bemutatkozott.
LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első
díjat kapott, majd 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon Pege
Aladár kvartettjével második díjat nyertek.
Ez utóbbi indította el nemzetközi karrierjét, amelynek csúcsát a
Special EFX-el készített lemezek, illetve a nyolcvanas-kilencvenes
évek fordulóján a GRP kiadónál megjelent négy szólóalbuma jelenti.
Zenészpartnerei közt találhatjuk többek között Bob Mintzert, John
Patituccit, Jack DeJohnette-et, Dave Wecklt és Frank Zappát.
1972-től a Rákfogó együttes, majd 1980-tól a Saturnus együttes
tagjaként Szakcsi fontos szerepet játszott a fúziós zene hazai
elterjesztésében.
Az 1970-es évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán.
A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával
is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első
cigány musicaljét, amelyet az Egyszer egy cigánylány, majd a
Cigánykerék követett.
1988-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatta be a Rock
Színház A bestia című művét.
2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány
jazz műfajteremtő darabjának tekinthető.
Életműve elismeréseként 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
2006-ban Prima díj elismerésben részesült.
Az utóbbi időben behatóan foglalkozott Kurtág György és Ligeti
György műveivel. Szakcsi Lakatos Béla továbbra is elhivatottan
kutatja a lehetőséget, hogy az eddig elkülönülő zenei műfajokból
közös nyelvet teremtsen.
2008-ban mutatták be a Kerényi Miklós Gáborral (librettó) és Müller
Péter Sziámival (dalszöveg) közösen írt, Szentivánéji álom című új
musicaljét.
A Shakespeare történetén alapuló darab a világzene szinte minden
műfaját felvonultatja, ezért Szakcsinak az új közös zenei nyelv
megteremtését célzó törekvésének megfelelően a worldmusical műfaji
meghatározást kapta.
A Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott ősbemutató után a Budapesti
Operettszínház repertoárján szerepelt nagy sikerrel.
Koncertjeire a jazz és a kortárs improvizáció ötvözése jellemző.
Ezzel túllépi a megszokott kereteket, a klasszikus- és kortárs zenére,
a népzenére, valamint a jazz-re egyaránt reagáló, progresszív előadást
hozva létre. Szóló improvizációs koncertjei, valamint legújabb, Climate
Change nevű együttese (Szakcsi – zongora, Dresch Mihály – szaxofon,
furulya, Szandai Mátyás – bőgő, Balázs Elemér – dob) egyaránt jó példa
erre.
2010-ben Hazám-díj elismerésben részesült.
További díjai:
Magyar Kultúra Követe Cím (2010), A Nemzet Művésze (2014).
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!